Ön érzi, mi látjuk...
  • upload/201722884635T_segit2.jpg
  • upload/201631092436nogyogyaszat.jpg
  • upload/2016310967kismama_tavasz.jpg
  • upload/20159101204borgyogy1.jpg
  • upload/2012720102854slider1.gif
  • upload/2012724104727family.gif
  • upload/201291992831katved_header.png

Magzati 2D-3D-4D ultrahang vizsgálatok

Mi történik a 4D magzati ultrahangon? 

Míg a 2D csupán egyetlen metszetet képes megjeleníteni, addig a 3D már térben ábrázol, a 4D-nél pedig ehhez csatlakozik az idő is, tehát valós időben látjuk, mi történik a babával.

A 4D gyakorlatilag egy film, élő időben történik minden és mindezt látjuk a képernyőn. Mivel a 4D-s ultrahang sokkal jobb minőségben közvetíti a méhen belüli állapotokat, a baba egyes testrészei sokkal tisztábban látszódnak, több szögből megfigyelhetőek. Így például könnyebben felismerhetőek a szívrendellenességek, a nyúlszáj vagy idegcső rendellenességek, a spina bifida, vagyis nyitott gerinc. Ez azért fontos, mert így még a baba születése előtt megtervezhetik a baba kezelését és amint megszületik el is kezdhetik. 

Az ultrahangos állapotfelmérés során mindig a magzat egészét vizsgáljuk: az eljárás nemcsak egy célzott dolog vizsgálatára alkalmas, hanem szinte teljes egészében felmérhető vele a magzat általános egészségi állapota, anatómiai épsége. 

Ismert, hogy az enyhébb és a súlyosabb magzati rendellenességek előfordulási aránya egyaránt 3-3%. Ezek egy része jól szűrhető a terhesség első és második harmadában végzett ultrahangos és biokémiai vizsgálatok kombinációjával, amivel jelentősen csökkenthető a későbbi születési rendellenességek előfordulási gyakorisága.

Rendelőnk ultrahanggal megvizsgálja a 12 hetes várandós kismamákat is, vérvételt azonban ehhez a vizsgálathoz nem végzünk, így nem nevezhetjük teljes szűrésnek. A kapott adatokat leleten rögzítjük és bizonytalanság esetén további vizsgálatot javasolunk. A terhesség 12-13. hetében végzendő magzati ultrahang vizsgálat történhet hasi és hüvelyi ultrahang fejjel is. A vizsgálat hasonlóan történik, mint bármelyik hasi vagy nőgyógyászati vizsgálat. A magzaton a következő szervek, testrészek vizsgálhatóak meg ebben az időszakban: az állcsont-állkapocs, kialakulóban a rekesz és a tüdő, látható a szívbillentyűk mozgása, a véráramlás, az orrcsont, a vesék, a húgyhólyag és a gyomor.

Megállapítható, hogy a méhlepény a megfelelő helyen tapad-e, a köldökzsinór is rendesen működik-e, a végtagok és a törzs is rendben fejlődik-e illetve elegendőnek tűnik-e a magzatvíz mennyisége.

Ezen a vizsgálaton a rendellenes fejlődés is – nagy bizonyossággal – megállapítható, különösen a nyitott gerinc vagy az orrcsont hiánya, esetleg a tarkótáji redők vastagsága. A leleten meglévő méretek és a látottak alapján javasolhatunk speciális géndiagnosztikai vizsgálatot is, ahol vérvétel és speciális ultrahang segítségével még alaposabban megvizsgálják a magzatot. 

Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.

 

Magzati UH lelet magyarázat

AC (abdominal circumference) = haskörfogat
A késői terhesség idején mérendő legfontosabb érték, mely a magzat hosszára és súlyára, azaz egészséges növekedésére vonatkozó információval szolgál. 
APD/AD (abdomen anterior-posterior diameter) = a has mérete a gerinctől a hasfalig
ATD, TAD (Abdomen transversaler diameter) = a has szélessége has, a has két oldala közötti távolság
Avg. US GA = az ultrahangos mérések szerint a hetek száma átlagolva
w = hetek
d = napok
BPD (Biparietal diameter) =  fejátmérő
A 13. hét után mérhető, ekkor mintegy 2,4 cm, a terhesség végén 9,5 cm körüli értéket ad de természetesen a babák alkati különbözősége miatt még azonos súlyú babáknál is eltérő lehet a BPD értéke. Méretéből (az AC és FL értékekkel együtt) 10%-os közelítéssel megadható a magzat súlya.
CRL (Crown Rump Lenght) = ülőmagasság
Nyújtott testhelyzetben lehet a legpontosabban mérni a baba feje tetejétől a farkcsontjáig húzódó ülőmagasságot. Segítségével lehet a legpontosabban meghatározni a magzat korát a 7. és 13. terhességi hét között, a 20. hétig mérik.
EDD (AVERAGE US GA) = a szülés várható dátuma a méretek alapján
EDD BY LMP = a szülés várható dátuma az utolsó menstruáció alapján
EFW HADLOCK = becsült súly
FL (Femur length) = combcsont hossza
A magzat leghosszabb csontja, mérete a baba hosszanti növekedéséről ad információt. Jelentősége a BPD értékhez hasonló. A 14. héten 1,5 cm körüli csont a várandósság végére 7-8 centi körülire nő.
FOD vagy OFD (Occipito Frontalis Diameter) = a homlokcsont és a tarkó közötti távolság
GA (LMP) = a menstruáció alapján számított terhességi hét
GA (EFW) = a magzat súlya alapján kalkulált terhességi hét
HC
(Head Circumference) = fejkörfogat
HUM (Humerus Length) = a felkarcsont hossza
Jeanty és Hadlock = Világszerte többféle módszert is alkalmaznak a magzati méretek számítására, amelyek különböző nemzetiségű orvosok állítottak össze. Magyarországon talán legelterjedtebb az amerikai Hadlock szerinti számítás. Jeanty P. szintén híres ultrahang diagnoszta.
LMP = az utolsó menstruáció dátuma
NB (Nasal bone) = orrcsont
NT (Nuchal translucency) = tarkóredő vastagság
OFD vagy FOD (Occipito Frontalis Diameter) = a homlokcsont és a tarkó közötti távolság
SD (EFW) = Standard deviációk (az életkori átlagtól való eltérések) a becsült súly alapján
RAD = alkarcsont hossza
TAD és APD (Trans Abdominalis Diameter és Anterior - Posterior Diameter) = a törzs két átmérője az alsó bordaív alatt
TIB = sípcsont hossza
TTD (Transverse Thoracic Diameter) vagy thq (thorax-quer) = mellkasi átmérő.

Pctl EFW = A percentilis-görbe a magzat súlygyarapodásának ellenőrzésére szolgáló ábra.
A növekedési táblázathoz a hetek számának referenciájaként (Pctl. Criteria) különböző értékek választhatók. Mi a GA (LMP) beállítást használjuk.
A növekedési táblázatban az eltérések megjeleníthetők SD (átlagos eltérés) vagy Pctl (százalékos) formában.
SD esetében a +/- 0 az átlagot jelenti. A +/- 3 SD a tartomány két szélső értéke. A +/- 1 SD fedi le a leggyakoribb értékeket, az összes mérési tartomány 68,3%-a tartozik ide.
Az SD és a Percentile (Pctl) felcserélhető értékek. A százalék képviseli a pontokat az eloszlásban 0 és 100 között. Ezért az átlag értékét 50%-nak vesszük. A Pctl-t akkor használjuk, ha a magzati mérés osztályozása szükséges, SD-t pedig akkor, ha az aktuális magzati mérések és az átlag közötti távolság érdekes.


 
vissza